300 éves az első ukrán alkotmány
2010. április 5-én volt 300 éve annak, hogy hatályba lépett a világ első demokratikus alkotmánya, amelyet Iván Mazepa hetman szellemi örökségének továbbvivője és folytatója, Pilip Orlik hetman dolgozott ki. Ukrajna büszke lehet erre a dokumentumra, amely az amerikai alkotmánynál 77 (1787), a lengyel és a francia alaptörvénynél 81 (1791) évvel korábban lépett hatályba. A dokumentum pontos neve: A ZAPOROZSJEI SEREG JOGAINAK ÉS KÖTELEZETTSÉGEINEK PAKTUMAI ÉS ALKOTMÁNYA, amelyet a nagytiszteletű Pilip Orlik, a zaporozsjei sereg újonnan megválasztott hetmanja és főparancsnoka, az ezredesek és a velük azonos jogosítványokkal rendelkező zaporozsjei sereg katonái fektettek le, s amelyet a felek jóváhagytak, és megerősítést nyert a nagytekintélyű hetman által. Az alkotmányt ünnepélyes esküvel fogadták el az Úr 1710. esztendejében, április 5-én, Benderiben tartott szabad választáson.
Pilip Orlik (1672-1742) Litvániában született cseh nemesi családban. A kijevi kollégium elvégzését követően a kijevi főegyházmegyénél dolgozott írnokként, később a katonai főparancsnokságon helyezkedett el. 1702 és 1708 között a Kozák Állam főírnoka, Iván Mazepa hetman legközelebbi munkatársa és harcostársa volt. A svéd-ukrán sereg poltavai veresége után, 1709-ben Mazepával együtt vonult el a török fennhatóság alatt álló Benderibe. Ugyanitt vert tábort a zaporozsjei sereg is. Iván Mazepa 1710. április 5-én bekövetkezett halála után Pilip Orlikot választották Ukrajna hetmanjává. Ugyanezen a napon hirdették ki Ukrajna első alkotmányát, amely lényegét tekintve független köztársaság lett. A dokumentum nagy részét Pilip Orlik maga fogalmazta és szerkesztette. A fontosabb tételek kidolgozásában hűséges segítőtársakra lelt Vojnarovszkij, Horgyijenko, Lomikovszkij, Makszimovics, Ivanenko, Karpenko és mások személyében.
Az alkotmány tizenhat cikkelyből állt, amelyek tartalmazták az ukrán államiság alapjait, a hatalom megosztásának elvét, a magántulajdon védelmét és az ukrajnai lakosság egyes rétegeinek jogait. A hetman joga „a keleti szertartású, a konstantinápolyi Szentszéknek alárendelt pravoszláv vallás kötelezésére” korlátozódott. Ukrajna területét a Bohdan Hmelnyickij hetman által kijelölt határokon belüli terület jelentette, amely felett örökös protektorátusi jog illette meg a svéd királyt és utódait. Az egyes cikkelyek kiterjedtek az állami és közösségi élet minden területére, és fő céljuk a moszkvai birodalomról való leválás volt. XII. Károly a szabad Ukrajna protektora jogán már 1710 májusában jóváhagyta a dokumentumot. Pilip Orlik hamarosan megállapodást kötött Devlet Girej krími kánnal is, amelynek értelmében a kánnak segítenie kellett Ukrajna felszabadítását a moszkvai uralom alól.
Pilip Orlik alkotmánya négy éven át – 1710-től 1714-ig – volt a Jobbparti Ukrajna alaptörvénye. A dokumentum fontos jogi alapot szolgáltatott azokhoz a nemzetközi szerződésekhez, amelyek az I. Péter elleni háborúban nyújtandó segítségről köttettek. A hetman tisztában volt azzal, hogy egymaga nem valósíthatja meg Ukrajna felszabadításának tervét, ezért fáradhatatlanul kereste a szövetségeseket Svédországban, Lengyelországban, Törökországban, Németországban és Franciaországban. Mindezek ellenére sem sikerült beteljesítenie ábrándját.
Az első ukrán alkotmány szövege ősi jogelvekre épült, ezért számos tétele megelőzte a korát és még ma is időszerű.
