Koszorú a Nagy Kőtörőnek

160 éve született és 100 éve halt meg Ivan Franko

Az idén ünnepeljük Ivan Franko, a nagy ukrán író, tudós és közéleti személyiség születésének 160. és halálának 100. évfordulóját.
A próza- és drámaíró, költő és publicista, közgazdász, tudós enciklopédista és műfordító azonban elsősorban nagy ukrán hazafi és igazi európai volt.
Ivan Franko több mint 40 esztendős munkássága során ukrán, német, lengyel, orosz és bolgár nyelven alkotott, hatezernél több írása száznál több kötetet tesz ki. Életében több mint 220 önálló kötete jelent meg, többek között hatvannál több olyan gyűjtemény, amelyben saját műveit, illetve különböző műfajokat átfogó műfordításait tartalmazta. Életében 10 verseskötetet adott ki, prózája száznál több elbeszéléssel, novellával és mesével – 18 kispróza kötettel és 10 nagyobb lélegzetű művel – kisregénnyel és regénnyel van jelen az irodalomban. Ő azon kevés írók egyike a világirodalomban, akik azonos szinten birtokoltak három nyelvet, az ukránt, a lengyelt és a németet.
Ivan Franko műfordításainak köszönhető, hogy 37 nemzeti kultúra, többek között a babiloni, egyiptomi, az ókori indiai és arab mondavilág, az antik irodalom, a világ népeinek lírája és epikája, a külföldi klasszikusok – köztük magyarok is – 14 nyelven alkotó közel 200 szerzőjét ismerhette meg az olvasóközönség.

Az ukrán nyelv Kőtörője

Ivan Franko 12 éves korában kezdett el írni, első műve 18 éves korában jelent meg. Hagyatéka – az ukrán írók és tudósok közt egyedüliként – eddig 50 kötetben jelent meg, és tervezik egy 200 kötetes összkiadás megjelentetését is.
Finom hangú lírikus és merész lázadó, az írói mesterség kifinomult művelője és tudós enciklopédista volt, aki az ukrán írók közül elsőként kereste a kenyerét írással, ami csak arra volt elég, hogy elképzelhetetlen nyomorban halt meg. A Kőtörők és Az örök forradalmár című költeményei már életében klasszikussá váltak, megdöbbentvén még a zeneszerzőket is szellemiségükkel és elsősorban ritmikájukkal.
Az ellopott boldogság című darabja immár második évszázada az ukrajnai színházak repertoárjának ékessége. Mózes című elbeszélő költeményének filozófiája kutatók – irodalomtörténészek, filozófusok, történészek – ezreit tartja izgalomban.
Filozófiai és közéleti írásaiban nem annyira korának időszerű problémáit érintette, mint inkább az ukránok következő nemzedékeinek szolgált útravalóul. Mélységesen hitt nemzete sikerében és boldogulásában. A polgári élet számtalan szegmensét érintő gondolatai közül képes volt kiválasztani azokat, amelyek döntően befolyásolhatják az ukrán nemzet jövőjét, mi több, megoldásokat is javasolt a gondok megoldására. Ezért is volt nagy gondolkodó és közéleti személyiség.
Még száz esztendő és világ meghallja szavait!
Hallgassuk meg őt mi is!