Ezer esztendeje lépett trónra Kijevben Bölcs Jaroszláv
Pontosan ezer esztendővel ezelőtt, 1015. november 26-án foglalta el Kijevben a nagyfejedelmi trónt Bölcs Jaroszlav, Nagy Volodimir fia, Bátor Szvjatoszlav unokája. Ő volt az a nagyfejedelem, aki előtt fejet hajtott – nem félelemből, hanem a valóban haladó európai állam iránt érzett tiszteletből – a világ. Más országok uralkodó családjai megtiszteltetésnek tekintették, ha rokoni kapcsolatba léphettek az erős és okos nagyfejedelemmel. Ezért is nevezték Bölcs Jaroszlav ot „egész Európa apósának”.
Bölcs Jaroszlav számos dinasztikus házasság tető alá hozatala révén vált „Európa apósává”. Ő maga feleségül vette Ingigerda svéd hercegkisasszonyt, Izjaszlav fiának feleségül kérte II. Meszko lengyel nagyfejedelem leányát, Szvjatoszlav fiának Leopold von Stade német gróf leányát választotta. A nagyfejedelem Jaroszlava leánya Anna néven lett Franciaország királynéja. Anasztázia magyar, Jelizavéta pedig norvég és dán királyné lett.
A nagyfejedelem testvére, Jaroszlava Kázmér lengyel király felesége volt. A Rusz és Konstantinápoly közötti háború békekötéssel ért véget, amelyet azzal is megpecsételtek, hogy Vszevolod Jaroszlavovics herceg házasságot kötött a bizánci hercegkisasszonnyal. Ebből a házasságból születet Volodimir Monomach.
Bölcs Jaroszlav uralkodása idején keletkezett a Ruszka pravda, az első olyan írásos törvénykönyv, amelyben megfogalmazták a tulajdonnal kapcsolatos jogokat és annak megsértéséhez köthető következményeket.
Bölcs Jaroszlav 1051 körül kijevi metropolitává nevezte ki a szláv származású Ilariont, az első nem görög főpapot, ezzel is gyengítve Bizánc felfolyását.
Jaroszláv nagyfejedelem 1037-ben, Kijev alatt szétverte a besenyőket, akik ettől kezdve nem jelentettek veszélyt a Ruszra, sőt el is tűntek a történelem süllyesztőjében. Ennek a győzelemnek a tiszteletére emelték a Szent Szófia – Isteni Bölcsesség – székesegyházat.
Ő építtette az állam másik jelentős jelképét, az Aranykaput is (1037), ahol az Angyali üdvözlet templomát is felépíttette annak jeléül, hogy az Angyali üdvözlet szálljon a városra: „Örvendj, város, az Úr veled van”!
Hazánk első könyvtárát is Bölcs Jaroszlav alapította a Szófia székesegyházban. Egyes feltevések szerint a könyvek nem pusztultak el, hanem valahol a katakombák mélyén, vagy Medzigorjéban rejtőznek.
Bölcs Jaroszlav minden nagyfejedelemnél hosszabb ideig, 38 évig uralkodott, és ezt üzente utódainak: „Ha gyűlöletben, haragban és háborúságokban fogtok élni, magatok is elpusztultok, és elveszítitek atyáitok és nagyatyáitok nagy munkával teremtett országát”.
