16 nap élmény

Napsütötte Magyarország. Egy csodálatos táj, tele érdekes szokásokkal, egy olyan nyelvvel, amely egyetlen európai nyelvhez sem hasonlítható és remek emberekkel. Látszólag olyanok, mint mi, de van bennük valami különleges szikra, egyedi mentalitás és nemzeti öntudat. Olyan emberek, akik igazán ismerik a történelmüket, és büszkék is rá, akik őrzik a kultúrájukat és nemzeti örökségüket. Röviden így fogalmazható meg Magyarország lényege. Ha a fővárost, Budapestet szeretnénk egy szóba foglalni, akkor csak a „nagyság” illik rá. Szeged, ez a gyönyörű város pedig a „nyugalom” szóval jellemezhető leginkább. De ha csak ennyit mondunk, semmit sem mondunk. Az országról szerzett benyomásaink napról napra bővültek.
16 nap egy eltérő szemléletű közegben a mi világlátásunkat is megváltoztatja. Ez történt velem is a Szegeden töltött 16 nap után. Őszintén mondva, a valóságot csak összehasonlítás révén ismerhetjük meg, és csak ritkán vagyunk képesek értékelni azt, amink van. Magyarország vidám ölelésekkel, virágzó magnóliákkal és barackfákkal fogadott bennünket. Sok mindenre rácsodálkoztunk, sokat tanultunk. Magával ragadott a városok szépsége, az épületek harmóniája, a nagyon finom édességek és az oktatási rendszer. Magyarország megtanított bennünket arra, hogy sok mindent másképpen lássunk, lássuk hazánk előnyeit és hiányosságait, hogy még jobban tudjuk értékelni, amink van, a szülőföldünket. Különösen mély nyomot hagyott emlékezetünkben Szeged. Ez a Tisza-parti város. Nem túl nagy, csendes, zöld, virágzó, barátságos, jómódú, üde és tavaszias. A város, amely egy új világot tárt elénk, amely legyőzhetetlen vágyat ébresztett bennünk, hogy visszatérjünk Magyarországra. És visszatérjünk Szegedre, hogy végigsétáljunk a rendezett utcákon, gyönyörködjünk a különleges szobrokban, üldögéljünk a juharfák árnyékában egy parkban, megkóstoljuk a fagylaltot a cukrászdában, mozdulatlanságba dermedve gyönyörködjünk a székesegyház és a tér megismételhetetlen szépségében, benézzünk az állatkertbe és régi ismerősként üdvözöljük a pingvineket, újra elmenjünk Ópusztaszerre, és rácsodálkozzunk a másfélezer éves fára… majd egy ilyen fárasztó nap után, este lazítani és ábrándozni a fürdőben. 16 érzelemgazdag, élménydús, gondolatokkal, ismeretekkel teli napban volt részünk, miközben sok-sok kilométert tettünk meg és rengeteg teát ittunk. Egy új kultúra 16 napját éltük meg. 16 nap boldogságot.
Budapest. Ebben a városban egyetlen nap alatt több élményben volt részünk, mint amit egyébként több hónap alatt szerezhettünk volna. Budapest egy nagyon régi, gazdag történelemmel rendelkező város, amelyet a Duna oszt ketté. A nyugati városrész, Buda nyomban rabul ejtett bennünket. Itt magasodik a Budai vár, rengeteg szobrával, itt van a Halászbástya, ahonnan a keleti városrész, Pest csodálatos panorámája tárul a látogató elé. A két városrészt hidak kötik össze, többek közt a monumentális Széchenyi Lánchíd. A pesti Duna-parton áll a Parlament, itt található a Bazilika és az Operaház. A legnagyobb hatással azonban a Hősök tere volt ránk. Nemcsak önmagában a tér, hanem az itteni múzeum. A saját szemünkkel győződhettünk meg a művészet hatalmáról. A szerencsés véletlennek köszönhetően láthattuk a Raffaello kiállítást is, és gyönyörködhettünk a mester eredeti alkotásaiban.
Még nagyon sokáig mesélhetnénk arról, mi minden láttunk ez alatt a 16 nap alatt, de az lesz a legjobb, ha jegyet váltunk és visszajövünk.

Kosztovszka Alla
Hilinszka Natalia