Jevhen Csolij beszámolója

(Rövidített változat)

Nagytiszteletű Püspök Úr!
Tisztelt Elnökség!
Kedves résztvevők és vendégek!
Az idén 45 esztendős az UVK, amely napjainkban a 20 milliós ukrán diaszpóra érdekképviseleti szerve, a világ 32 országában koordinálja a társszervezetek tevékenységét és kapcsolatot ápol 15 ország ukrán közösségeivel.
Bár a megalakulás óta sok változást éltünk meg, szerteágazó tevékenységünk fő irányai továbbra is a diaszpórára és Ukrajnára koncentrálódnak.
Ami Ukrajnát illeti, az elmúlt esztendőben munkánk az ottani demokrácia alakulására, az ukrán azonosságtudat megerősítésére és az ország európai integrációjának előmozdítására fókuszált.
A fenti célok érdekében az UVK folyamatos megfigyelést valósított meg, és időszerű problémákkal kereste meg mind az ukrajnai hivatalos szerveket, mind pedig a nemzetközi szervezeteket és azoknak az országoknak a magas beosztású tisztségviselőit, amelyekben ukrán közösségek élnek.
Múlt év augusztusában az UVK vezetése találkozott Viktor Janukovics ukrán elnökkel. A találkozón felkértem az elnököt, hogy tartsa magát az európai vízióhoz, amelynek alapja a demokrácia. Ugyancsak kihangsúlyoztam, milyen fontos az európai integráció, és utaltam arra, mekkora kárt okozhat ebben a folyamatban az emberi jogok megsértése.
Az UVK nem egyszer hozta az ukrán vezetés tudomására, hogy a Julia Timosenko és Jurij Lucenko ellenzéki vezetők elleni pereket a politikai érdekek motiválják, és az eljárás az elavult, szovjet típusú törvénykezésre építve juttatja börtönbe az ellenzéki politikusokat.
Ezzel párhuzamosan az UVK felszólított az ellenzéki vezetők haladéktalan szabadon bocsátására és arra, hogy tegyék lehetővé számukra a teljes jogú részvételt az őszi parlamenti választáson, és szüntessék meg a sajtóra, többek közt a független ukrán tévécsatornára gyakorolt nyomást.
Az UVK elítélte a folyamatban lévő, olyan ukránellenes törvénytervezeteket, mint pl.:

• az ukrán kulturális örökség felbecsülhetetlen értékeinek, a Kijev-Pecseri és Pocsajivi Lavra, valamint a Szent Vízkereszt Kolostor államosítását;
• az orosz nyelv hivatalos államnyelvként történő elismerését, ami az újkori oroszosítás következő lépése lenne Ukrajnában.

Az égető kérdések újbóli megvitatása érdekében az UVK ez év júliusában, levélben kért lehetőséget Viktor Janukovics elnöktől egy munkamegbeszélésre. Azóta eltelt másfél hónap, de választ azóta sem kaptunk.
Ez nem meglepő, hiszen a jelenlegi ukrán vezetés nincs tekintettel a világközösség véleményére.
Mi több, megalázzák azokat, akik a demokratikus kormányzáshoz való visszatérést szorgalmazzák, így az UVK-t is. Ezt igazolja az a cikk is, amelyet az elnök mellett működő, Nemzeti Stratégiai Kutatások Intézetének honlapjára tettek fel arról, hogy az UVK az ukrajnai demokrácia visszaszorulására vonatkozó megnyilatkozásaival lejáratja a világ közvéleményének szemében a hivatalban lévő ukrán kormányt. Erre való hivatkozással az Intézet úgy tekinti az UVK-t, mint „az ukrán diaszpóra egy bizonyos, pontosabban egyértelműen körvonalazható köre által megfogalmazott vélemény” tolmácsolóját.
Itt szeretnék köszönetet mondani több mint 20 ország ukrán szervezeteinek, amelyek hangot adtak határozott tiltakozásuknak, és bejelentették, hogy a diaszpóra legmagasabb koordinációs felépítményének tekintik az UVK-t, osztoznak az általa képviselt értékrendben és tevékenységének irányultságában.
Az UVK tagjai tavaly egyébként ott voltak Julia Timosenko ellenzéki vezető bírósági tárgyalásán. Akkor alkalmam volt egy rövid megbeszélést folytatni vele az európai integráció fontosságáról és az ukrajnai demokrácia szintjének állandó monitorozásáról. A bíróság épületében tartott sajtótájékoztatón elítéltem a jogtalan letartóztatást és a teljes mértékben elfogadhatatlan bírósági tárgyalást.
Az UVK vezetősége olyan nemzetközi konferenciákon is kifejtette véleményét a jelenlegi ukrajnai állapotokról, mint az Ukrajna az érett nemzetállamiság útján, A kétoldali kapcsolatok követelményrendszere Lengyelország és Ukrajna között, Törökország és Ukrajna, amelyeket Washingtonban, az Egyesült Államokban rendeztek az elmúlt év októberében, illetve az Ukrajna válaszúton, amelyre az idén márciusban, a kanadai Ottawában került sor.
Az ukrajnai demokrácia visszaszorulására való tekintettel az UVK felszólítja a nemzetközi közösséget:

• kövessék állandó figyelemmel a választási törvény előkészületeit;
• követeljék, hogy az ukrán kormányzati szervek tartsák tiszteletben a demokratikus értékeket és nemzetközi kötelezettségeiket;
• gyakoroljanak nyomást az ukrajnai kormányzati szervekre a politikai foglyok, többek közt Julia Timosenko és Jurij Lucenko szabadon bocsátása érdekében, és hárítsák el az akadályokat az érintettek részvétele elől a parlamenti választásokon;
• követeljék, hogy a független sajtónak az ukrajnai hírek közlését követően ne kelljen félnie a kormány részéről bekövetkező fenyegetésektől és bosszútól;
• küldjenek minél több megfigyelőt Ukrajnába;
• egyértelműen jelezzék, hogy az emberi jogok megsértése és a választási eredmények meghamisítása olyan személyre szóló szankciókkal járnak az érintettek számára, mint pl. a vízum megvonása, az Európai Unióval bonyolítandó tranzakciók megtiltása és a bankszámlák befagyasztása.

Itt szeretném bejelenteni, hogy az EBESZ 700, a kanadai kormány pedig 500 megfigyelőt küld a választásokra.
Tisztában vagyok azzal, hogy a függetlenség megőrzésének garanciája és a jövőbeni ukrajnai változások mozgatórugója az európai intézményrendszerhez való csatlakozás, többek közt a társulási szerződés aláírása lehet. Az elmúlt év folyamán az UVK folyamatosan napirenden tartotta ezt a kérdést a nemzetközi intézmények és egyes országok magas rangú tisztségviselőivel folytatott megbeszélésein.
Ezzel összefüggésben az UVK felszólítja a világ közvéleményét, hogy:

• ne mossák egybe Ukrajnát és az ukrán nemzetet a jelenlegi hatalom antidemokratikus cselekményeivel;
• akadályozzák meg az orosz birodalom újjászervezését, amit Oroszország elnöke szeretne megvalósítani az egykori szovjetköztársaságoknak az Eurázsiai Gazdasági Szövetségbe történő integrálásával;
• utasítsa vissza azt az „orosz világot”, amelyet oly nagy elánnal szorgalmaz Kirill pátriárka és Putyin elnök;
• parafálják az EU és Ukrajna társulási szerződését;
•  hatékonyabb eszközökkel tájékoztassanak az európai értékekről és Ukrajna csatlakozásának olyan előnyeiről, mint pl. a vízummentesség bevezetése az EU és Ukrajna között, járjanak közbe annak érdekében, hogy az EU képviselői előadásokat tartsanak az ukrajnai egyetemeken és civil fórumokon;
• tegyenek erőfeszítéseket a ma még gyenge ukrán civil társadalom megerősítése érdekében.

Ezen a területen végzett tavalyi munkánk összegzéseképpen határozottan állíthatom, hogy az UVK hozzájárult ahhoz, hogy:

• a világ közvéleménye jobban odafigyel és reagál az aggodalmat keltő ukrajnai történésekre;
• 2012. március 30-án sor került az EU és Ukrajna társulási szerződésének parafálására.

Ez a mi közös sikerünk, kedves barátaim.
Az UVK tevékenységének másik fontos iránya az ukrán diaszpóra konszolidálása és mozgósítása, valamint érdekeik és jogaik védelme.
Többek közt emlékeztette az ukrán külügyminisztériumot

• arra a megállapodásra, amelynek értelmében 2011. október 31-ig kellett tájékoztatni az UVK-t a határon túl élő ukránok támogatására szánt összegek elosztásáról a 2010-ig terjedő időszakban, valamint
• a szlovéniai Kárpátok Ukrán Egyesülettel szembeni, a Sevcsenko emlékmű 2008-as felállításával kapcsolatos pénzügyi kötelezettségvállalásra.

Még mindig várunk a válaszra.
Élve az alkalommal, szeretnék szólni két, nagyon sikeres ifjúsági fórumról, amelyet az UVK Ukrán Ifjúsági Szervezeteinek Konferenciája szervezett a határon túl élő és az ukrajnai fiatalok számára 2011-ben Kijevben, az idén pedig Lvivben. A rendezvények jó alkalmat szolgáltattak a világ különböző sarkaiból érkezett ifjúsági vezetőknek arra, hogy megvitassák a diaszpóra ifjúsági szervezetei fejlődésével, a közös tervek megvalósításával, valamint a diaszpóra és az ukrajnai fiatalok kapcsolattartásával összefüggő lehetőségeket.
Sajnos, az idén nem sikerült jogi védelemben részesíteni az Oroszországban élő ukránok szövetségi nemzeti-kulturális autonómiáját és az Oroszországi Ukránok Egyesületét. Élve az alkalommal, szeretném az UVK jövőbeni támogatásáról biztosítani az oroszországi ukrán közösséget.
A kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében az UVK vezetői a világ 22 országában élő ukrán közösséget látogattak meg. Jártak Ausztráliában, Ausztriában, Argentínában, Belgiumban, Bosznia-Hercegovinában, Brazíliában, Görögországban, Észtországban, Spanyolországban, Olaszországban, Kanadában, Litvániában, Új-Zélandon, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, az Egyesült Államokban, Magyarországon, Horvátországban és a Cseh Köztársaságban.
Az utazások során az UVK képviselői az egyes országokban nemcsak az ukránok életének jellegzetességei iránt érdeklődtek, hanem számba vették a közösségek igényeit is.
Az UVK tekintélyének legkomolyabb ismérve, hogy tavaly hat ország ukrán közössége jelezte csatlakozási szándékát.
Tisztelt Küldöttek!
A beszámolási időszak alatt sokat teljesítettünk, a kor parancsa azonban még nagyobb áldozathozatalra és következetes munkára kötelez bennünket, amire itt és most felszólítom Önöket.
Köszönöm a figyelmet és az együttműködést!

Jevhen Csolij
2012. szeptember 9. Görögország