A szépség szeretete öröklődik
Az Ukrán Kultúra Napjának rendezvényei a budai Szent György fogadóban folytatódtak, ahol Inna Baricseva ukrán gobelinművész mutatta be alkotásait. A Magyarországon élő művésznő kiállítását Jurij Muska nagykövet nyitotta meg.
A nagykövet utalt arra, hogy már nem először láthatjuk a tehetséges alkotó, az Ukrán Képzőművészek Szövetsége és a Nemzeti Formatervező Szövetség tagjának gyönyörű gobelinjeit.
Inna Baricseva 1983-ban érettségizett a ternopoli iparművészeti szakközépiskolában, 1990-ben pedig a moszkvai Műszaki Egyetem művészet-technológiai szakán szerzett diplomát.
Baricseva kísérletező művész, folyamatosan új technikákkal és anyagokkal próbálkozik, ötvözve azokat a hagyományos formavilággal. Szőtteseit bemutatta már Hmelnyickijben, Csernyivciben, Berlinben, Budapesten, Bécsben és Belgrádban. A nagykövet úr további alkotói sikereket kívánt a művésznőnek, aki a maga részéről köszönetet mondott a kiállítás szervezőinek, hogy az ünnepi alkalommal az ő munkái reprezentálták az ukrán kultúrát.
A Hromada tudósítója:
Miért éppen a gobelint választotta?
Inna Baricseva: Valószínűleg nem tudom röviden elmondani az okokat. Talán az apám hatására, aki első tanítóm volt és az is maradt élete végéig. Ő volt az évfolyamunk szakoktatója, tehát tulajdonképpen nem is kellett keresgélnem a művészeti ágak között. Úgy is mondhatom, hogy maga az élet terelt engem a szakma felé. Édesapám gobelinjei a szemem előtt születtek, ekkor köteleződtem el a fonalak művészete iránt.
Az időtényező jelent-e valamit?
Az idő viszonylagos fogalom. Amikor azt csinálod, amit szeretsz, nem törődsz az idővel. És ennek az ellenkezője is igaz: rosszkedvű vagyok, ha nem dolgozhatok. Munka közben a művész az évek során rengeteg pozitív energiát szabadít fel, amely a művészi alkotásban ölt testet. A siker mércéje – mennyire vagy harmóniában önmagaddal és milyen forrásból üdíted fel a lelkedet. Ha a forrás mély és tiszta, hasonló lesz a hangulatod is. Sokan a szeretettel azonosított Isten jelenlétének tudják be ezt állapotot, mások egy „felső értelemre” hivatkoznak. Rosszabb a helyzet, ha a forrás piszkos és sekély. Kényszeredetten nem lehet szép tárgyat alkotni. Rossz hangulatban sohasem ülök a szövőszékhez.
Mennyi ideig tart egy-egy darab elkészítése?
Itt, a kiállításon bemutatott darabok között is vannak egészen kicsi, 20x30 centiméteres gobelinek, és sokkal nagyobb – 1x2 méteres darabok. Ettől függően a kisebbek úgy egy hét alatt, a nagyobbak két-három hónap alatt készülnek el. Előfordul, hogy egy gobelinen akár félévig is dolgozom, a téma összetettségétől és a színek gazdagságától függően. Minden kézzel, nagyon aprólékos munkával készül.
A gobelin készítése nagy múltra tekint vissza. Az imént mondta, hogy ez egy nagyon összetett kézimunka, amely nagy tapasztalatot, alapos ismereteket, türelmet és szeretetet kíván. Tömegtermelésre és tömegigényre berendezkedett korunkban van kereslet az Ön munkájára?
Sajnos, nem is olyan egyszerű vevőt találni. A mi megrendelőink olyan személyek, akik jól ismerik ezt a művészeti ágat, akik értékelik és szeretik a gobelineket. Ebből adódóan a megrendelőink nagyon igényesek. Közülük sokat már nemcsak jó ismerősnek, hanem barátomnak is tekintek.
Egy hosszú pálya során az ember talán már nemcsak a minőséget értékeli, hanem a mennyiséget is számba veszi. Összeszámolta valaha, hány gobelint készített pályája során?
Az tudom, hogy 1990., azaz az egyetem befejezése óta készített valamennyi gobelinem ma is él. Talán még azt is fel tudnám idézni, hol, kinél vannak. Egy francia vevőm írta, hogy a tőlem vásárolt gobelin a nappalijában van, és nagyon tetszik a vendégeinek. Boldoggá tesz, hogy munkáim örömet szereznek az embereknek. Becslésem szerint eddig mintegy kétszáz, különböző méretű gobelint szőttem. Kellő odafigyelés mellett egy gobelin hosszú életű lehet.
Köszönöm az interjút.
P. V.
