№6(110)
november-december
2010 év

Az áldozatokért szólt a harang

foto

A Magyarországon élő ukránok november 27-én emlékeztek az 1932-33-as ukrajnai éhínség áldozataira. Megkoszorúzták a budapesti Petőfi tér szomszédságában álló, feketére festett acél szögesdróttal övezett, fehérmárvány gyertyát formázó emlékművet. (Alkotója Olekszandr Zvir, a lvovi Nemzeti Művészeti Akadémia professzora.) Az eseményen részt vett Hartyányi Jaroszlava, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke, 15 regionális ukrán önkormányzat elnöke, Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet. Az UOÖ elnöke beszédében hangsúlyozta a sztálini rendszer sokmillió áldozata emlékének őrzését, és az emlékezés fontosságát.
Jurij Muska nagykövet felolvasta Konstantin Hriscsenko külügyminiszternek a külföldön élő ukránokhoz az éhínség 77. évfordulója kapcsán írott levelét. A külügyminiszter levelében köszönetet mondott mindazoknak az országoknak és nemzeteknek, amelyek osztoznak az ukránok fájdalmában, és velük együtt igyekeznek a felszínen tartani és őrizni az áldozatok emlékét. A rendezvény résztvevői gyertyát gyújtottak a 77 esztendővel ezelőtti éhínség áldozatainak lelki békéjéért, csatlakozva ezzel a Gyújts egy gyertyát elnevezésű országos mozgalomhoz.

November 27-e szombatjának legfontosabb eseményére Csömörön került sor. Ebben a főváros közeli kisvárosban avatták fel a 77 évvel ezelőtti ukrajnai éhínség sokmillió áldozatának emlékkövét. A rendezvényre a Gloria Victis magyar nemzeti-hazafias alapítvány kezdeményezésére került sor. Az alapítvány közreműködésével jött létre a városkában a totális rendszerek áldozatainak emlékparkja. Az ukrán emlékjel elhelyezése az alapítvány és magyarországi ukrán közösség közös erőfeszítéseinek köszönhető, de nem feledkezhetünk meg a korábbi budapesti ukrán nagykövet, Dmitro Tkacs tevékeny közreműködéséről sem. Ez az egyedi emlékpark hivatott emlékeztetni a ma élőket a XX. századi Európa totális rendszerei által elkövetett gaztettekre.
Csendes szomorúság hatotta át a csömöri emlékkő avatásán megjelenteket. Az ukrajnai éhínség áldozatainak emléket állító jel avatására sokan készültek mind Magyarországon, mind pedig Ukrajnában. Mély együttérzés ült ki azoknak a magyar meghívottaknak az arcára, akik egy kicsit is ismerik az ukrán történelmet. Sok volt az érdeklődő fiatal, de eljöttek azok az idősebb magyarok is, akik átélték az 1956 utáni kommunista megtorlásokat…

A magyar hazafias szervezetek és a magyarországi ukrán intézmények – többek közt a ferencvárosi és az Ukrán Országos Önkormányzat – közös kezdeményezését támogatta az Ukránok Európai Kongresszusa, az Ukránok Világkongresszusa, a magyar kormány, de voltak érdeklődők Ukrajnából is. Itt elsősorban szeretnénk megemlíteni a lvovi Műszaki Egyetem, az ivano-frankovszki művészek és a szponzorok támogatását.
A megjelenteket ukrán nyelven köszöntötte Mátyás Sándor, a Gloria Victis alapítvány elnöke. Ez a magyarországi hazafias szervezet a Haza történelmét kutatja, és többek közt az európai totális rendszerek gaztetteit tárja fel.
Az ukrajnai éhínség áldozatainak első magyarországi emlékművét Viktor Juscsenko akkori ukrán államfő jelenlétében leplezték le 2009. április 29-én. Ezen a csömöri eseményen nem képviseltette magát ilyen magas szinten az ukrán állam, ugyanakkor talán közelebb áll a néplélekhez.

Egyébként a díszvendégek között köszönthettük Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkárt, Dmitro Tkacs egykori budapesti ukrán nagykövetet, Jurij Muska jelenlegi ukrán nagykövetet, Roman Kowalski lengyel nagykövetet, Sylvia…………., Mexikó budapesti nagykövetének helyettesét és Georgi Kacsaravát, a budapesti Grúz Nagykövetség kereskedelmi tanácsosát.
Mátyás Sándor köszönetet mondott a támogatásért a csömöri önkormányzatnak, és mindazoknak, akik jó minőségben és a határidőket betartva végezték el az emlékpark területrendezéséhez kötődő, gyakran igen nehéz fizikai munkát.
Violetta Dutcsak banduraművész a Gyertya című dalt szólaltatta meg. A rendezvényen beszédet mondott Németh Zsolt, Dmitro Tkacs, Jurij Muska, Hartyányi Jaroszlava, Mátyás Sándor és mások.
A Csömörön megszólaló szónokok legfontosabb mondanivalója az volt, hogy emlékezésre és cselekvésre ösztönözzék az embereket, és ellenálljanak az ukrán történelem meghamisítására irányuló kísérleteknek.