№5(103)
szeptember-október
2009 év

Ukránok Ferencváros ünnepén

foto

A Ferencvárosi Ukrán Önkormányzat állandó résztvevője a Ferencvárosi Napoknak. Október 3-án és 4-én, a Bakáts téri templom körül sorakoztak az ünnepi díszbe öltöztetett pavilonok, sátrak és árusítóhelyek. A kellemesen meleg, napos időben finom illatok szálltak a tér fölött. A mesterek és a kézművesek jól felkészültek arra, hogy bemutassák alkotásaikat és újdonságaikat az érdeklődőknek.
A kerületi önkormányzat által az ukránok rendelkezésére bocsátott nagy és tágas sátor hímzésekkel és szőttesekkel, nemzeti viseletekkel díszített, fehér abroszokkal terített asztalokkal és nemzeti színű dekorációkkal berendezett vendégváró ukrán házzá változott. A mieink már messziről felismerték, de a magyarok és a többi vendég is ráismert az ukránokra. Látogatóink között sok volt a régi barát és ismerős. Volt mit megnézni, megvenni és megkóstolni. Az egyik asztalon a cukrászaink által készített ukrán sütemények kínálták magukat. A vendégek felfigyeltek Eleonóra asszony Hattyú süteményére, az ősi, ukrán recept szerint készült forgácsfánkra és Anatolij úr hajdinamézével készült mézesre, a különféle buktákra és cukorkákra. Ludmilla Szljuzko éveken át kínálta az ukrán sátor vendégeit finom varenikivel – derelyékkel – és borsccsal, ez alkalommal pedig ukrán ételek receptjeit tartalmazó szakácskönyvvel lepte meg az érdeklődőket.
Hartyányi Jaroszlava, a Ferencvárosi Ukrán Önkormányzat elnöke, az ukrán sátor háziasszonyaként szívélyes szavakkal invitálta a vendégeket, hogy kóstolják meg az ukrán ételeket, nézzék meg a képzőművészek és kézművesek alkotásait, lapozzák fel a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület (MUKE) kiadványait, és válaszoljanak az Ukrajnára vonatkozó ismereteket firtató kérdőíven megfogalmazott kérdésekre. A Ferencvárosi Ukrán Önkormányzat és a MUKE aktivistái – Ráduly Jelena, Forrai Tánya, Olekszandr és Lilja Hembik, Irina Szavcsuk és családja, valamint Nagyija Muzicsuk – is kivették részüket a vendéglátásból. Járt az ukrán sátorban az Ukrán Kulturális és Oktatási Központ igazgatója, Igor Sipajlo a családjával, valamint Katerina Silo, Olena Szidorenko, Ludmilla Koval és családja, és még számos honfitársunk.
Mindenkit megfogott a barátságos légkör, jókat beszélgettek egymással, megismerkedtek az ukrán kultúrával, népművészettel és konyhával. Nagyon sokat tett a jó hangulatért Nagyija Muzicsuk, a Vasárnapi Iskola tanítónője, aki egy kis kiállításon mutatta be kézimunkáit. Történészként mindig is vonzotta a művészet, és maga is festett. A sátorban bemutatott alkotásai között szerepelt selyemre festett kép, ukrán barokk stílusban díszített kereszt és hímes tojás, egyedi nyaklánc, kőre festett kép, drága- és féldrágakövekből készült nyakék, gyöngykalárisok, stb. Alkotásai iránt mindig nagy az érdeklődés a hasonló rendezvényeken.
Bőrből és kövekből készült darabjait mutatta be Irina Szavcsuk, aki korábban zongoratanár volt a munkácsi zeneiskolában, de szívesen kézimunkázott: hímezett, agyagozott, gyöngyöt fűzött, és az utóbbi időben egyedi ékszereket is készített. Munkái már sikert arattak a budapesti országos és nemzetközi ásványkiállítások látogatói körében is.
Olekszandr Hembik legújabb grafikáit és festményeit mutatta be, de szívesen készített portrét az arra igényt tartó látogatókról.
Szabó Endréné (Harmas Tamila) Mezőkövesdről érkezett. A bölcsész végzettségű asszony már 40 éve él Magyarországon, és a ferencvárosi ünnepen mutatta be Egy kazár leány című könyvét. A vendégekkel folytatott beszélgetésben elmesélte az önvallomásnak szánt regény megírásának történetét: romantikus stílusban írt életéről, felidézve az ősöket, a szívének oly kedves donyecki tájat, Ukrajnát, és a Magyarországhoz fűződő kapcsolatát. A hallgatóságból többen is megvásárolták az írónő dedikált könyvét.
Az ukrán sátorban két napig működött a kézműves szakkör. Az ukrán Vasárnapi Iskola tanulóit és az érdeklődőket Nagyija Muzicsuk vezette be a kézműves mesterségek rejtelmeibe. A gyerekek megtanulták, hogyan készítsenek gyöngyökből nemzeti színekben pompázó karkötőket és függőket, papír pillangókat és virágokat. Amíg a kicsik ügyeskedtek, a szülők megnézték a kiállításokat, fellapozták a könyveket és a folyóiratunkat, emlék-fotókat készítettek és töltögették a kérdőívet.

Tudósítónktól