Augusztus végén rendezték Kijevben az Ukránok Világszövetségének IX. kongresszusát, amelyen Egyesületünk és az Ukrán Országos Önkormányzat küldöttei – Hartyányi Jaroszláva, a MUKE és az UOÖ elnöke, Ladányi Erzsébet, az újpesti, és Sajtos Natália, a szegedi ukrán önkormányzat elnöke – is részt vettek. Küldötteink jó benyomásokat szereztek az ukrán fővárosban.
Hartyányi Jaroszláva beszámolt arról, hogy a szervezetnek új vezetősége és új célkitűzései vannak, a tagságnak pedig eltökélt szándéka a tervek valóra váltása. A kongresszus jelentőségét bizonyította az a tény, hogy megtisztelte jelenlétével Viktor Juscsenko államfő és Júlia Timosenko miniszterelnök is. A világ ukránjai számára igazi ünnep volt, hogy a politikai nézeteltérések sorozata után együtt láthatták az államfőt és a miniszterelnököt – jegyezte meg Hartyányi Jaroszláva.

Az ukrán állam vezetőinek felszólalásai igazolták a küldöttek várakozásait. Viktor Juscsenko és Júlia Timosenko a prioritások közé sorolta az anyaország és a határon túl élő ukránok kapcsolatainak szorosabbra fűzését. Ugyanakkor a vendégek csalódottan vették tudomásul, hogy az ukrán sajtó csak felületesen, a hivatalos protokoll szintjén foglalkozott a kongresszus munkájával. A szervezet új vezetősége elhatározta, hogy hivatali idejének öt esztendejében megerősíti kapcsolatait az ukrajnai sajtóval, és ebben számít az ukrán kormány támogatására – mondta Hartyányi Jaroszláva. Egyaránt kötelessége ez az ukrán kormánytagoknak és a Világszövetségben dolgozó kollégáknak. Hartyányi Jaroszláva álláspontjának hitelességét új pozíciója is alátámasztja.
A külföldön élő ukránok fórumán átadták a Világszövetség kitüntetéseit az arra érdemeseknek. Szent Volodimir Érdemrendet kapott többek közt Drahomanova Natália, Kravcsenko György és Hartyányi Jaroszláva.A különböző bizottságokban élénk viták zajlottak, érdekes beszámolók és javaslatok hangzottak el, és több határozat, illetve ajánlás született. A részvevő országok mindegyike igyekszik a maga módján megoldani az ukrán közösségek gondjait. Az újonnan alakult külföldi ukrán szervezetek igényt tartanak az erősebb testvérszervezetek szervezési, módszertani és – lehetőség szerint – anyagi támogatására. A küldöttek nem azért beszéltek erről sokat és sokszor, hogy jól kisírják magukat egymás vállán. Egyébként a Világszövetség új tagokkal bővült, és az alapítókkal együtt 36 közösséget képvisel.
A tanácskozáson kezdetétől fogva téma volt az ukrajnai éhínség 75. évfordulójával összefüggő megemlékezés az anyaországban és a határokon túl. Román Sztefaniv, a Világszövetség újonnan megválasztott, Ausztráliában élő főtitkára bejelentette, hogy elindult az Elolthatatlan láng nemzetközi váltó, amely Magyarországot is érinti. A szervezők sikeresnek ítélik meg a kezdeményezést, amely 30 országban tájékoztatja az ott élőket arról a tragédiáról, amely a sztálini bolsevik rezsim által szándékosan előidézett éhínséggel sújtotta az ukrán nemzetet 1932-33-ban.
A kongresszus részvevői megkoszorúzták az éhínség áldozatainak kijevi emlékművét, ám a helyszínről ambivalens érzésekkel távoztak: „Sajnos, nagyon egyedül éreztük magunkat – mondta Hartyányi Jaroszláva. – Nem csatlakoztak hozzánk sem a kormány, sem pedig a főváros tisztségviselői. Nem tudom, mi lehetett a távolban maradásuk oka, de meggyőződésem, hogy az évforduló előtt a korábbinál lényegesen hatékonyabb felvilágosító munkát kell végezni annak érdekében, hogy honfitársaink megismerjék az igazságot, s a külföldön élő ukránok ne tűnhessenek „földönkívülieknek”. Szánalmas és szomorú volt megtapasztalni, hogyan viszonyul nagyon sok honfitársunk a saját történelméhez”.
A fórumon zajló viták és megbeszélések keretében Hartyányi Jaroszláva röviden beszámolt a MUKE és az UOÖ tevékenységéről. Beszélt az aktivisták és az önkormányzati képviselők közösségi és kulturális tevékenységéről, beszámolt arról, milyen, a kisebbségi törvény által biztosított jogokkal rendelkeznek a Magyarországon élő ukránok. A MUKE és az UOÖ elnöke röviden ismertette a közösség ismeretterjesztő és kiadói tevékenységét, különös tekintettel az éhínség igaz történetének bemutatására. A jelenlévők azt is megtudhatták, mit tesz a közösség az anyanyelv megőrzéséért. Hartyányi Jaroszláva megköszönte a Világszövetségnek a budapesti Sevcsenko szobor felállításához nyújtott segítséget.

A tisztújítást követően jóval népesebb képviselethez jutottak az európai ukrán közösségek. Új emberek kerültek a Világszövetség élére, többek közt alelnökké választották Hartyányi Jaroszlávát, a magyarországi ukránok képviselőjét, amihez szívből gratulálunk. Az Európai Szövetség elnöki tisztét betöltő Jaroszláva asszony biztosra veszi, hogy a jövőben még gyümölcsözőbb lesz az együttműködés a két szövetség között, hisz nem vetélytársai egymásnak, hanem épp ellenkezőleg: kiegészítik és segítik egymást. Nem kizárt, hogy a Világszövetség jövő évi gyűlését Budapesten tartják, hiszen a diaszpórában élők jól ismerik a magyarországi közösség munkáját és sikereit.
A fórum részvevőire mély benyomást gyakorolt a függetlenség kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából rendezett kijevi megemlékezés. „A Függetlenség tere teli volt fiatalokkal, és mindenhol – a hivatalos rendezvényeken, koncerteken, fogadásokon – ukránul beszéltek – jegyezte meg Hartyányi Jaroszláva. – Sokan most jártak először Kijevben, és nagy érdeklődéssel követték az eseményeket. A legérzékenyebben a szerbiai küldöttek reagáltak, mondván: ilyen lelkesen, ennyire túltengő érzelemmel csak az ukránok tudnak ünnepelni”.

Tudósítónk a fórum eseményeiről és arról faggatta Hartyányi Jaroszlávát, a Világszövetség újonnan megválasztott alelnökét, elsősorban mi foglalkoztatja a határon túli ukránokat.
- Az emberjogi és vallási ügyeket tárgyaló bizottság üléseinek részvevői egybehangzóan elítélték azokat a ruszin politikusokat, akik egyes országok támogatását élvezve nézeteltéréseket szítanak az ukrán közösségekben, gátolják kibontakozásukat. A Világszövetség állást foglalt amellett, hogy szembeszáll az erős és tehetséges ukrán közösségek felbomlasztásával próbálkozó politikai kalandorokkal. Álláspontjukat megismertették az ukrán kormánytagokkal is. Egy másik kellemetlen momentum, hogy az ukrajnai sajtó alig tanúsít érdeklődést a külföldön élő ukránok iránt. Felvetődött, hogy jó lenne, ha a hiány pótlására egy új tv-csatorna indulhatna Ukrajnában, vagy szerződnének egyes kereskedelmi csatornákkal. Az egyetlen akadály a pénzhiány, hiszen a televíziózás világszerte drága mulatság. A televízió befolyásolási eszköz, lényegét tekintve egy különálló hatalmi ág.
- Mi volt a véleménye a diaszpórában élőknek a kaukázusi eseményekről és Ukrajna ezzel kapcsolatos álláspontjáról?
- Amikor Viktor Juscsenko előadta az eseményekkel kapcsolatos ukrán álláspontot, a teremben ülők felpattantak a helyükről, és vastapssal honorálták az államfő egyértelmű nyilatkozatát. Viktor Juscsenko nem rejtette véka alá személyes érzéseit, és közölte a jelenlévőkkel, hogy ő személy szerint felelősséget visel az ország biztonságáért. Tisztában vagyunk azzal, milyen következményekkel járhat az ukránok számára vezetőik következetlensége hasonló helyzetekben. Az ukrán álláspont egyértelmű: Oroszország grúziai katonai intervenciójának véget kell vetni.
- Milyen szerepet szánnak a Világszövetségben a fiataloknak?
- Nagyon fontos kérdést tett fel. A tanácskozáson valaki meg is kérdezte, hogy hol vannak a fiatalok, ugyanis nagyon kevesen voltak. A küldöttek átlagos életkora 45 év volt. Szomorú. Egyébként úgy tájékoztattak, hogy a rendezvényen voltak ugyan fiatalok, de még nem igazán kapcsolódtak be a diaszpórában zajló munkába. Fokozatosan be kell vonni őket, hogy a következő kongresszuson egy-egy ország öt küldötte közül legalább kettő 30 évnél fiatalabb legyen. Felelősek vagyunk az uránpótlásért, különösen a nyugati szórványban.

Tudósítónktól