№3(95)
május - június
2008 év

A diaszpóra szerepe Ukrajna nemzetközi hírnevének alakulásában


  • Tab 1
  • Tab 2
  • Tab 3
A diaszpóra szerepe Ukrajna nemzetközi hírnevének alakulásában címmel 2008. június 18. és 20. között a Lvovi Nemzeti Műszaki Egyetem szervezésében nemzetközi kongresszust tartottak. A tekintélyes fórum kezdeményezője az Egyetem oktatási, kulturális és a diaszpórával fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi intézete volt. Partnereik közt volt az Ukrajna 3000 Nemzetközi Jószolgálati Alapítvány és az Open Ukraine Alapítvány.
Támogatta a kongresszust a Lvovi Nemzeti Műszaki Egyetem, az ukrán Oktatási és Kutatási, a Kulturális és Turisztikai Minisztérium, a lvovi városi tanács, a megyei államigazgatási hivatal, a megyei tanács, a Mi Ukrajnánk Népi Szövetség pártja és annak Lvov megyei szervezete, a Western Union ukrajnai képviselete, a Kredobank rt., a Fórum Kereskedelmi Bank rt., Kanada ukrajnai Nagykövetsége és a lvovi Szvitocs Édesipari Vállalat.
A kongresszus lebonyolításában részt vállalt a lvovi Szolomija Kruselnicka Nemzeti Akadémiai Opera- és Balett Színház, a Szolomija Kruselnicka Emlékmúzeum galériája, az ukrán görög katolikus egyház patriarchátusi katekizmus bizottsága, az Ukrán Tudományos Akadémia lvovi tudományos könyvtárához tartozó Művészetek Palotája.
A kongresszus részvevőit táviratban köszöntötte Viktor Juscsenko ukrán elnök, Katerina Juscsenko, Ukrajna 3000 Nemzetközi Jószolgálati Alapítvány felügyelő bizottságának elnöke, Arszenyij Jacenyuk, a Legfelső Tanács elnöke, Huzar bíboros, Iván Vakarcsuk, Vaszilij Vovkun, Volodimir Ohrizok miniszterek, több parlamenti képviselő, valamint civil és állami szervezetek képviselői.
A kongresszusnak 450 részvevője volt a világ 28 országából: Ausztráliából, Ausztriából, Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Bulgáriából, Brazíliából, Nagy-Britanniából, Grúziából, Dániából, Észtországból, Olaszországból, Spanyolországból, Kazahsztánból, Kanadából, Lettországból, Moldovából, Németországból, Lengyelországból, Portugáliából, a Dnyeszter-mellékről, Oroszországból – Karéliából, Tatarsztánból, Baskortosztánból –, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, az Egyesült Államokból, Magyarországról, Csehországból, Franciaországból, valamint Ukrajna valamennyi megyéjéből.
A kongresszust Andrij Szadovij, Lvov polgármestere nyitotta meg, majd a Himnusz elhangzása után köszöntötte a részvevőket Irina Kljucskovszka, a Lvovi Nemzeti Műszaki Egyetem oktatási, kulturális és a diaszpórával fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi intézetének igazgatója, Volodimir Pavlis, a Lvovi Nemzeti Műszaki Egyetem rektor-helyettese, Dioniszij Ljahovics atya, az ukrán görög katolikus egyházfő segítője, Matfej püspök, a Drohobics-szambori egyházkerület elöljárója, Mikola Kmity, a Lvov megyei közigazgatási hivatal vezetője, Miroszláv Szenik, a Lvov megyei tanács elnöke, Dmitro Pavlicsko, az Ukrán Koordinációs Világtanács elnöke, Hennagyij Udovenko, az ukrán elnöki hivatal nemzetiségi politikával foglalkozó tanácsának elnöke, Mikola Panteljuk, az ukrán kozákok hetmanja, Petro Olijnik, a Mi Ukrajnánk Népi Szövetség pártjának megyei elnöke, Olekszandr Makszimcsuk, az Ukrajna 3000 Nemzetközi Jószolgálati Alapítvány vezetőségének elnöke és Igor Kalinec költő és közéleti személyiség, a nemzeti Sevcsenko díj birtokosa.
Az ünnepélyes megnyitó csúcspontja volt, amikor „Az emigránsok gyermekei vallanak önmagukról”, 2007 decemberétől 2008 májusáig zajló nemzetközi pályázat díjait vehették át a győztesek. A pályázatra 156 pályamunka érkezett Ukrajnából, Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából, Oroszországból és Bulgáriából. A fiatalok írásaikban erkölcsi-etikai, társadalmi-gazdasági és lélektani problémák tömkelegét vetették fel, és rámutattak egy olyan ukrajnai problémára is, mint a szociális árvaság.
„Ukrán jó szívvel Ukrajna és a világ felé” jelmondattal megrendezett pályázat keretében a művészeti közép- és felsőfokú oktatási intézmények diákjai plakátokon mutatták be véleményüket az emigrációról.
A kongresszus alkalmából és a szervezők kezdeményezésére a Lvovi Galériában „Hazatérés” címmel emigrációban élő festők és szobrászok műveiből nyílt kiállítás.
A kongresszus központi rendezvénye „A diaszpóra szerepe Ukrajna nemzetközi hírnevének alakulásában. Az ukrán diaszpóra helye a világban” címmel megrendezett II. Nemzetközi Tudományos Konferencia volt.
A konferencia első plenáris ülésén előadást tartott Viktor Pedenko, az Ukránok Világkongresszusának főtitkára, Hartyányi Jaroszláva, az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke, Petro Kononenko, az ukrán Oktatási és Kutatási Minisztérium Ukrainisztikai Intézetének igazgatója, Jurij Csopik, a Spanyolországban élő ukránok jog- és érdekvédelmi szervezetének és a külföldön élő ukránokat segítő bizottság elnöke.
A 3 plenáris és 30 szekcióülésen több mint 300 részvevő szólalt fel, köztük az ukrán civil, kulturális és oktatási szervezetek képviselői, kutatók, papok, politikusok, minisztériumok, közhivatalok, felsőoktatási intézmények munkatársai és üzletemberek.
A konferencián az alábbi hét szekcióban folyt a munka:
1. A diaszpóra sikerei humanitárius, oktatási, műszaki, természetvédelmi területen. Globális és ukrajnai kihatások.
2. A diaszpóra szerepe az ukrán nemzeti érdekek nemzetközi érvényesítése terén: az 1932-33-as éhínség népirtásként történő elismertetése, Ukrajna-barát törvények elfogadásának elősegítése, Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása, stb.
3. A diaszpóra helyzete a globalizáció körülményei között: integrációs problémák az idegen környezetben és a nemzeti identitás megőrzése.
4. Az egyház, mint a külföldön élő ukránok szellemi örökségének, kulturális és nemzeti önazonosságának alakítója és gondozója.
5. Új emigrációs hullám: sikerek, veszteségek, perspektívák.
6. Az ukrán iskolák helyzete a határokon túl: jelen és jövő.
7. A kanadaiak szerepe a speciális oktatást segítő nemzetközi együttműködés megszervezésében.
A felsorol témák megvitatást követően az alábbi végkövetkeztetések születtek:
1. Napjaink valóságára jellemző a cselekvőképes nemzetiségi diaszpórák kialakulása, melyek közt az egyik legjobb helyen az ukrán diaszpóra áll.
2. Az ukrán diaszpóra az ukrán állam fontos gazdasági, szellemi, kulturális és politikai hátországa.
3. Egy demokratikus és tehetős Ukrajna létrejöttéhez és a róla alkotott pozitív kép megszilárdulásához elengedhetetlenül szükséges a szinergia, amely csak úgy érhető el, ha az Ukrajnában és annak határain túl élő ukrán közösségek egyesítik szellemi és anyagi tőkéjüket.
4. Az ukrán államnak külpolitikai prioritásként kell kezelnie a határokon túl élő ukránokkal kialakított együttműködést.
5. Az ukrán állam köteles megvédeni az életvitelszerűen külföldön élő és az ország határai túl ideiglenes tartózkodó polgárainak jogait.
Miroszláv Szenik meghívására, június 19-én kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a Lvov megyei tanács vezetői és a határon túli ukrán szervezetek tisztségviselői. Megvitatták az érintett közösségek és Lvov megye együttműködésének jelen helyzetét és jövőjét, felvázolták a fejlődés főbb irányait.
A kongresszus munkáját nagy társadalmi érdeklődés kísérte, foglalkozott vele a tv, a rádió és az írott sajtó.
A fenti témában szervezett kongresszus szervező bizottsága köszönetet mondott Hartyányi Jaroszláva asszonynak, az Ukránok Európai Kongresszusa elnökének és Kravcsenko Györgynek, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnökhelyettesének a rendezvényen való részvételért és az általuk nyújtott erkölcsi támogatásért.
Közreműködésük emelte a kongresszus rangját, és bizonyítékul szolgált arra, hogy az európai és kiváltképp a magyarországi ukrán közösségek figyelemmel kísérik az ukrán állam és a diszpóra kapcsolatainak alakulását, tisztában vannak azzal, mekkora intellektuális, politikai, gazdasági és szellemi tartalékot jelentenek Ukrajna számára, és milyen sokat tehetnek a szülőföld jó hírnevéért a határokon túl.

Irina Kljucskovszka